Borsáros-láp, Borsáros-fürdő, Lucs-tőzegláp, Büdös-fürdő
Községünk a Hargita és a Csíki-havasok által körülzárt festői szépségű medencében terül el, így falunk méltán híres környezeti szépségéről. Csíkszentkirály természeti értékek tekintetében európai jelentőségű falu, mivel közigazgatási területén belül két olyan láp található, a Borsáros és a Lucs, melyeknek flórájában jégkorszaki reliktumok és egyéb ritka növényfajok találhatók meg.
Borsáros-láp
Elhelyezkedés, elnevezés
A Borsáros-láp Csíkszentkirály központjában található, az Olt folyó jobb oldalán, 640 m tengerszint feletti magasságon. Az egy kilométer hosszúságú lápot 108 hipotermális borvízforrás táplálja, hatásukra limonitos üledékek képződnek, melyeknek sárgás, enyhén pirosas színe után kapták a -borsár- elnevezést.
Fejlődéstörténet
A láp jellegzetesen nyirkos, hűvös mikroklímája sok glaciális reliktum-növénynek nyújtott menedéket, így egy nagyon értékes flóra alakult ki az idők folyamán. Ennek köszönhetően, már 1939-ben védetté nyilvánították ezt a területet. Sajnos, az antropogén hatások azóta nagymértékben károsították a láp ökológiai egyensúlyát, és ezzel együtt flóráját is.
A lápnak a hídtól nyugatra eső része, melynek területe 0.23 ha. Jelenleg kaszálják, lecsapolása érdekében kezdetleges árkok vezetnek az Oltig.
1943-1944-ben a rezervátum akkori tulajdonosa lecsapoltatta a területet, és szabályosan kaszáltatta azt, tönkretéve ezáltal nagy részét az értékes növényzetnek. A legfontosabb reliktum-növények kipusztultak, vagy csonka, tönkrement példányok maradtak fenn belőlük, még mielőtt a lápot tüzetesen áttanulmányozhatták volna.
1954-ben egy hidat és ennek meghosszabbításában egy utat építettek az Olt folyón keresztül, amelyik kettészelte a lápot, tovább rontva a helyzetet.
1970-1980 között a láp erőteljes károsításnak volt kitéve az akkor működő csíkszentkirályi állatfarm szennyvizének következtében. Ezek beszennyezték az Olt mellékének talajvizét is.
Egy másik nagyon káros tényező a láp ökoszisztémájának megbontásában az Olt folyó 1975-1980 közötti szabályozása volt. Az Olt kanyarulatának eltüntetése, valamint a víz szintjének apadása következtében a talajvíz szintje lényegesen lecsökkent.
Mindezek a tényezők megváltoztatták a láp növényvilágát. Jelenleg a növényzet 32 % boreális eredetű.
A láp jellemzői:
Keleti oldal
Az úttól körülbelül 20 méterre egy 20x20 m-es területen elég nagy példányszámban felelhető a különleges fontosságú Betula humilis Schrank, melynek itt van természetes elterjedési területének legdélibb pontja.
Az elmúlt évekhez viszonyítva elég jelentős számbeli növekedést figyelhettünk meg, ami annak a következménye lehet, hogy a 90-es évektől a területet nem bolygatták és annak talajvíz szintje emelkedni kezdett.
Ugyanitt található a szintén védett Salix rosmarinifolia L. Ez a fűz faj a Molinia coerulea (L.) Moench.-val egy olyan növénytársuláshoz tartozik, amely jelentős védelmet nyújt a még itt található reliktumoknak.
Érdekes megfigyelni hogy, azon a részen, amely még kaszálható, tömegesen van jelen a védett Ligularia sibirica (L.) Cass.
A terület közel 70%-át a kecskefűz (Salix caprea L.) uralja. Megfigyelhető, hogy a negatív antropogén hatások következtében ezen az oldalon nagymértékben elszaporodott a Salix caprea L., Betula pendula Roth., különböző Salix fajok, melyek invazív módon próbálják elnyomni az értékes reliktumnövényeket (10.kép). Lágyszárúak közül megemlíthetőek a Filipendula ulmaria (L.) Maxim., Equisetum limosum L., melyek igyekeznek kiszorítani a növényérdekességeket, melyeknek már nem annyira megfelelőek az életkörülmények.
Nyugati oldal
A láp nyugati oldalán megtalálható a Saxifraga hirculus L., mely már régóta védett, azonban ma már a kipusztulás fenyegeti, alig található néhány csenevész példány.
Ugyanezen az oldalon leltük meg a Drosera anglica Huds.-t, a vidék egyik legérdekesebb ritkaságát, mely pepszingömbös szőreivel ejti rabul és emészti fel rovaráldozatait.
Drosera anglica Huds. Az eddig közétett adatokhoz képest itt területileg kevesebbet találtunk, viszont egy kis helyen nagyobb példányszámban volt fellelhető (2m2-en tömegesen).Ez az oldal jóval szárazabb, habár már itt is megfigyelhető a terület legdélibb részén az újraláposodás folyamata. Ennek köszönhető a Drosera anglica Huds. tömegesebb megjelenése. Más itt megtalálható érdekesebb növény: az Epipactis palustris (L.) Crantz, Bryonia alba L., Lythrum salicaria L., Petasites hybridus (L.) Gaertn.
Kezelési javaslatok
A védett területekre vonatkozó, 2004-ben megjelent törvény alapján intézmények és civil szervezetek is pályázhatnak a védett területek kezelésére. Mivel még a Borsáros-lápra még senki sem jelentkezett, ezért ez egyelőre a Csíkszentkirályi Önkormányzat kezelésében marad. Sajnos az önkormányzatnak sem pénze, sem szakembere nincs, aki a védett területekkel foglalkozzon, ezért a láp jövője szempontjából lényeges lenne, hogy olyan szervezet vegye kezelésbe, amely a szakmai szempontokat tudja érvényesíteni.
Pozitívum, hogy más csíki védett területhez hasonlóan a 2003-as év során információs tábla került elhelyezésre a láp bejáratánál, amelyen a terület legfontosabb információi megtalálhatóak. Ezután, 2004. elején a láp melletti ásványvízforrás kiépítésére került sor, ezáltal nemcsak esztétikai szempontból rendezve a területrészt, hanem a kihelyezett szemetesekkel hozzájárul a környezet tisztaságához. Ez jelentős előrelépés, hiszen néhány évvel korábban nagyon lehangoló látványt mutatott a láp környezete. A Tiva Társaság 2005-ben, sikeres megyei pályázaton keresztül, bekeríttette a lápot. A fentiek mellett sajnos még nincs megoldva a terület őrzése. Így naponta tapasztalható komoly beavatkozás a területen, mint például vastagabb fák kivágása tűzifa céljára. Szerencse, hogy a törpenyír nem éri el a felhasználható méreteket. Ha szervezett lenne a beavatkozás és minimális taposással járna, akkor egyes agresszív fafajok visszaszorításaként is el lehetne képzelni.
A láp nyugati oldala valamivel jobb helyzetben van a keleti oldalnál a zavarás szempontjából, mivel aránylag félreesettebb helyen van, nincs a közelében ásványvízforrás és a harmatfüves rész pedig annyira nedves, hogy nehezen közelíthető meg. De mindenképpen szükséges lenne ennek a résznek a bekerítésére is, ezáltal megakadályozván a kaszálást és a legeltetést.
A közvetlen emberi hatások mellett veszélyt jelent a lápra a kiszáradás. Az Olt szabályozása és az árterület árkosítása, lecsapolása által a láp - a korábbi állapotokhoz képest - jelentősen száradt. Sajnos eddig nem készült olyan tudományos felmérés, amely a kiszáradás pontos mértékét és annak hatását értékelte volna. Szükségszerű lépés lenne egy ilyen tanulmánynak az elkészítése, mely után elvégezhető lenne egy komplex kezelési terv.
Borsáros-fürdő
A fürdő a Borsáros tőzegláp szomszédságában található, az Olt-folyó partján, a falu központjában.
A fürdő építését 1891-ben kezdték el, mivel az itt levő borvíz gyógyhatása (reumatikus- és ízületi bántalmakra) már korábban számtalan megbénult, nyomorék embernek adta vissza egészségét. Egy korabeli helytörténész az 1900-as évek elején jegyezte fel:„vannak állandó budapesti, romániai, csíkszeredai és más vidéki fürdővendégeink, akik nem győzik e gyógyforrás jótékony hatását eléggé dicsérni és magasztalni." Az 1930-as években a fürdőmedencét megnagyobbították és öltözőfülkéket építettek hozza. Az 1940-es években a háborús viszonyok miatt a fürdő elhanyagolódott. A kommunizmus idején működött a strand, de fejlesztés híján, fokozatosan tönkrement, olyannyira, hogy a 80-as évekre már használhatatlanná vált. 2005-ben a budapesti tájépítő Ars Topia Alapítvány kezdeményezésére és segítségével teljesen felújították a strandot és kiépítették környezetét. 2007-ben a Tiva Társaság pályázati pénzből bekeríttette a fürdőt, megóva ezáltal a rongáló kezektől. Folyamatban van tusolók építése, megfelelő egészségügyi-higiéniai feltéteket biztosítva ezáltal.
A felújított Borsáros-fürdő kellemes természeti környezetben várja nyaranta a gyógyulni és fürdőzni vágyó vendégeket. Reményeink szerint a strand visszanyeri korábbi fényét és Alcsík egyik gyógyturisztikai központjává válik.
A fürdő mellett található az Ars Topia munkatársai által épített gigantikus méretű fűzkorona, mely szépségével méltán ragadja meg és nyűgözi le a Csíkszentkirályon áthaladó utazókat.
Lucs-tőzegláp
Csíkszentkirály egy másik természeti kincse a Lucs-tőzegláp. Románia legnagyobb tőzeglápja 1079 m tengerszint feletti magasságban, Csíkszentkirálytól 10 km-re található. A 120 hektáros lápot 1955 óta nyilvánították védett területté. Itt található a jégkorszaki tundrai pici nyír, valamint számos növényritkaság: tőzegrozmaring, kereklevelű harmatfű, tőzegáfonya, gyapjúsás, különféle mohák és nyírek. A láp tőzegmohái között gyéren tenyésző, törpe növésű erdei fenyő (lucfenyő) az északi tundrák képéhez teszi hasonlóvá a lápot. A láp tőzegkészletét három millió köbméterre becsülik. A lápot középen turista ösvény szeli át, azonban idegenvezető nélkül nem tanácsos a túrázás, mert a láp növényzete olyannyira egyhangú, egyforma, szinte lehetetlen a benne való tájékozódás.
Büdös-fürdő
Csíkszentkirály és Csíkszentimre határán, 1250 m tengerszintfeletti magasságban található Büdös-fürdő, mely mofettáival, borvízforrásaival, kellemes erdei környezetével a környék egyik legkedveltebb üdülőhelyei közé tartozik, ahová az ország minden részéből jönnek kikapcsolódni, gyógyulni vágyók. Büdös-fürdőn találhatók a Hargita-hegyvonulat legerősebb széndioxidot tartalmazó gázömlései, kénes borvízei, melyek reumás megbetegedések, szív- és érrendszeri megbetegedések, idült gyulladások esetén gyors gyógyulást eredményeznek. A fürdőhelyen a két világháború között kezdtek nyaralókat építeni, mára már az ezeret is meghaladja a hétvégi házak száma. Az 1960-as években kádasfürdő működött és orvosi ügyelet volt. A 80-as évek végére, anyagiak hiányában tönkrement a fürdő, az épület összeomlott. A mofettákat az elmúlt években felújították, az ide látogató betegek száma évről évre növekszik. A népszerű és hatalmas gyógyerejű fürdő látogatottságához hozzájárul az is, hogy a megyei tanács évente próbálja felújítani az odavezető utat, melyet a tavaszi és őszi esőzések elmosnak.
A fürdőn kápolna található, ahol nyáron, minden vasárnap szentmisét tartanak. Itt rendezik meg 1988-től, a Sanctus Rex Alapítvány kezdeményezésére, a „Fut a Büdös" elnevezésű símaratont.
Borsáros-láp
Elhelyezkedés, elnevezés
A Borsáros-láp Csíkszentkirály központjában található, az Olt folyó jobb oldalán, 640 m tengerszint feletti magasságon. Az egy kilométer hosszúságú lápot 108 hipotermális borvízforrás táplálja, hatásukra limonitos üledékek képződnek, melyeknek sárgás, enyhén pirosas színe után kapták a -borsár- elnevezést.
Fejlődéstörténet
A láp jellegzetesen nyirkos, hűvös mikroklímája sok glaciális reliktum-növénynek nyújtott menedéket, így egy nagyon értékes flóra alakult ki az idők folyamán. Ennek köszönhetően, már 1939-ben védetté nyilvánították ezt a területet. Sajnos, az antropogén hatások azóta nagymértékben károsították a láp ökológiai egyensúlyát, és ezzel együtt flóráját is.
A lápnak a hídtól nyugatra eső része, melynek területe 0.23 ha. Jelenleg kaszálják, lecsapolása érdekében kezdetleges árkok vezetnek az Oltig.
1943-1944-ben a rezervátum akkori tulajdonosa lecsapoltatta a területet, és szabályosan kaszáltatta azt, tönkretéve ezáltal nagy részét az értékes növényzetnek. A legfontosabb reliktum-növények kipusztultak, vagy csonka, tönkrement példányok maradtak fenn belőlük, még mielőtt a lápot tüzetesen áttanulmányozhatták volna.
1954-ben egy hidat és ennek meghosszabbításában egy utat építettek az Olt folyón keresztül, amelyik kettészelte a lápot, tovább rontva a helyzetet.
1970-1980 között a láp erőteljes károsításnak volt kitéve az akkor működő csíkszentkirályi állatfarm szennyvizének következtében. Ezek beszennyezték az Olt mellékének talajvizét is.
Egy másik nagyon káros tényező a láp ökoszisztémájának megbontásában az Olt folyó 1975-1980 közötti szabályozása volt. Az Olt kanyarulatának eltüntetése, valamint a víz szintjének apadása következtében a talajvíz szintje lényegesen lecsökkent.
Mindezek a tényezők megváltoztatták a láp növényvilágát. Jelenleg a növényzet 32 % boreális eredetű.
A láp jellemzői:
Keleti oldal
Az úttól körülbelül 20 méterre egy 20x20 m-es területen elég nagy példányszámban felelhető a különleges fontosságú Betula humilis Schrank, melynek itt van természetes elterjedési területének legdélibb pontja.
Az elmúlt évekhez viszonyítva elég jelentős számbeli növekedést figyelhettünk meg, ami annak a következménye lehet, hogy a 90-es évektől a területet nem bolygatták és annak talajvíz szintje emelkedni kezdett.
Ugyanitt található a szintén védett Salix rosmarinifolia L. Ez a fűz faj a Molinia coerulea (L.) Moench.-val egy olyan növénytársuláshoz tartozik, amely jelentős védelmet nyújt a még itt található reliktumoknak.
Érdekes megfigyelni hogy, azon a részen, amely még kaszálható, tömegesen van jelen a védett Ligularia sibirica (L.) Cass.
A terület közel 70%-át a kecskefűz (Salix caprea L.) uralja. Megfigyelhető, hogy a negatív antropogén hatások következtében ezen az oldalon nagymértékben elszaporodott a Salix caprea L., Betula pendula Roth., különböző Salix fajok, melyek invazív módon próbálják elnyomni az értékes reliktumnövényeket (10.kép). Lágyszárúak közül megemlíthetőek a Filipendula ulmaria (L.) Maxim., Equisetum limosum L., melyek igyekeznek kiszorítani a növényérdekességeket, melyeknek már nem annyira megfelelőek az életkörülmények.
Nyugati oldal
A láp nyugati oldalán megtalálható a Saxifraga hirculus L., mely már régóta védett, azonban ma már a kipusztulás fenyegeti, alig található néhány csenevész példány.
Ugyanezen az oldalon leltük meg a Drosera anglica Huds.-t, a vidék egyik legérdekesebb ritkaságát, mely pepszingömbös szőreivel ejti rabul és emészti fel rovaráldozatait.
Drosera anglica Huds. Az eddig közétett adatokhoz képest itt területileg kevesebbet találtunk, viszont egy kis helyen nagyobb példányszámban volt fellelhető (2m2-en tömegesen).Ez az oldal jóval szárazabb, habár már itt is megfigyelhető a terület legdélibb részén az újraláposodás folyamata. Ennek köszönhető a Drosera anglica Huds. tömegesebb megjelenése. Más itt megtalálható érdekesebb növény: az Epipactis palustris (L.) Crantz, Bryonia alba L., Lythrum salicaria L., Petasites hybridus (L.) Gaertn.
Kezelési javaslatok
A védett területekre vonatkozó, 2004-ben megjelent törvény alapján intézmények és civil szervezetek is pályázhatnak a védett területek kezelésére. Mivel még a Borsáros-lápra még senki sem jelentkezett, ezért ez egyelőre a Csíkszentkirályi Önkormányzat kezelésében marad. Sajnos az önkormányzatnak sem pénze, sem szakembere nincs, aki a védett területekkel foglalkozzon, ezért a láp jövője szempontjából lényeges lenne, hogy olyan szervezet vegye kezelésbe, amely a szakmai szempontokat tudja érvényesíteni.
Pozitívum, hogy más csíki védett területhez hasonlóan a 2003-as év során információs tábla került elhelyezésre a láp bejáratánál, amelyen a terület legfontosabb információi megtalálhatóak. Ezután, 2004. elején a láp melletti ásványvízforrás kiépítésére került sor, ezáltal nemcsak esztétikai szempontból rendezve a területrészt, hanem a kihelyezett szemetesekkel hozzájárul a környezet tisztaságához. Ez jelentős előrelépés, hiszen néhány évvel korábban nagyon lehangoló látványt mutatott a láp környezete. A Tiva Társaság 2005-ben, sikeres megyei pályázaton keresztül, bekeríttette a lápot. A fentiek mellett sajnos még nincs megoldva a terület őrzése. Így naponta tapasztalható komoly beavatkozás a területen, mint például vastagabb fák kivágása tűzifa céljára. Szerencse, hogy a törpenyír nem éri el a felhasználható méreteket. Ha szervezett lenne a beavatkozás és minimális taposással járna, akkor egyes agresszív fafajok visszaszorításaként is el lehetne képzelni.
A láp nyugati oldala valamivel jobb helyzetben van a keleti oldalnál a zavarás szempontjából, mivel aránylag félreesettebb helyen van, nincs a közelében ásványvízforrás és a harmatfüves rész pedig annyira nedves, hogy nehezen közelíthető meg. De mindenképpen szükséges lenne ennek a résznek a bekerítésére is, ezáltal megakadályozván a kaszálást és a legeltetést.
A közvetlen emberi hatások mellett veszélyt jelent a lápra a kiszáradás. Az Olt szabályozása és az árterület árkosítása, lecsapolása által a láp - a korábbi állapotokhoz képest - jelentősen száradt. Sajnos eddig nem készült olyan tudományos felmérés, amely a kiszáradás pontos mértékét és annak hatását értékelte volna. Szükségszerű lépés lenne egy ilyen tanulmánynak az elkészítése, mely után elvégezhető lenne egy komplex kezelési terv.
Borsáros-fürdő
A fürdő a Borsáros tőzegláp szomszédságában található, az Olt-folyó partján, a falu központjában.
A fürdő építését 1891-ben kezdték el, mivel az itt levő borvíz gyógyhatása (reumatikus- és ízületi bántalmakra) már korábban számtalan megbénult, nyomorék embernek adta vissza egészségét. Egy korabeli helytörténész az 1900-as évek elején jegyezte fel:„vannak állandó budapesti, romániai, csíkszeredai és más vidéki fürdővendégeink, akik nem győzik e gyógyforrás jótékony hatását eléggé dicsérni és magasztalni." Az 1930-as években a fürdőmedencét megnagyobbították és öltözőfülkéket építettek hozza. Az 1940-es években a háborús viszonyok miatt a fürdő elhanyagolódott. A kommunizmus idején működött a strand, de fejlesztés híján, fokozatosan tönkrement, olyannyira, hogy a 80-as évekre már használhatatlanná vált. 2005-ben a budapesti tájépítő Ars Topia Alapítvány kezdeményezésére és segítségével teljesen felújították a strandot és kiépítették környezetét. 2007-ben a Tiva Társaság pályázati pénzből bekeríttette a fürdőt, megóva ezáltal a rongáló kezektől. Folyamatban van tusolók építése, megfelelő egészségügyi-higiéniai feltéteket biztosítva ezáltal.
A felújított Borsáros-fürdő kellemes természeti környezetben várja nyaranta a gyógyulni és fürdőzni vágyó vendégeket. Reményeink szerint a strand visszanyeri korábbi fényét és Alcsík egyik gyógyturisztikai központjává válik.
A fürdő mellett található az Ars Topia munkatársai által épített gigantikus méretű fűzkorona, mely szépségével méltán ragadja meg és nyűgözi le a Csíkszentkirályon áthaladó utazókat.
Lucs-tőzegláp
Csíkszentkirály egy másik természeti kincse a Lucs-tőzegláp. Románia legnagyobb tőzeglápja 1079 m tengerszint feletti magasságban, Csíkszentkirálytól 10 km-re található. A 120 hektáros lápot 1955 óta nyilvánították védett területté. Itt található a jégkorszaki tundrai pici nyír, valamint számos növényritkaság: tőzegrozmaring, kereklevelű harmatfű, tőzegáfonya, gyapjúsás, különféle mohák és nyírek. A láp tőzegmohái között gyéren tenyésző, törpe növésű erdei fenyő (lucfenyő) az északi tundrák képéhez teszi hasonlóvá a lápot. A láp tőzegkészletét három millió köbméterre becsülik. A lápot középen turista ösvény szeli át, azonban idegenvezető nélkül nem tanácsos a túrázás, mert a láp növényzete olyannyira egyhangú, egyforma, szinte lehetetlen a benne való tájékozódás.
Büdös-fürdő
Csíkszentkirály és Csíkszentimre határán, 1250 m tengerszintfeletti magasságban található Büdös-fürdő, mely mofettáival, borvízforrásaival, kellemes erdei környezetével a környék egyik legkedveltebb üdülőhelyei közé tartozik, ahová az ország minden részéből jönnek kikapcsolódni, gyógyulni vágyók. Büdös-fürdőn találhatók a Hargita-hegyvonulat legerősebb széndioxidot tartalmazó gázömlései, kénes borvízei, melyek reumás megbetegedések, szív- és érrendszeri megbetegedések, idült gyulladások esetén gyors gyógyulást eredményeznek. A fürdőhelyen a két világháború között kezdtek nyaralókat építeni, mára már az ezeret is meghaladja a hétvégi házak száma. Az 1960-as években kádasfürdő működött és orvosi ügyelet volt. A 80-as évek végére, anyagiak hiányában tönkrement a fürdő, az épület összeomlott. A mofettákat az elmúlt években felújították, az ide látogató betegek száma évről évre növekszik. A népszerű és hatalmas gyógyerejű fürdő látogatottságához hozzájárul az is, hogy a megyei tanács évente próbálja felújítani az odavezető utat, melyet a tavaszi és őszi esőzések elmosnak.
A fürdőn kápolna található, ahol nyáron, minden vasárnap szentmisét tartanak. Itt rendezik meg 1988-től, a Sanctus Rex Alapítvány kezdeményezésére, a „Fut a Büdös" elnevezésű símaratont.
